Általános gazdasági érdekű szolgáltatások

  • Magyarország átalakuló közigazgatási bíráskodása

  • A közszolgáltatások megszervezése és politikái a változások tükrében

  • Közigazgatási bíráskodás - így vagy úgy..?

A közszolgáltatások megszervezése és politikái a változások tükrében

  • A közszolgáltatások megszervezése és politikái a változások tükrében

    A különböző közszolgáltatások meghatározzák az emberek mindennapjait és az államok gazdasági helyzetére is hatással vannak. Ezért nem mindegy mennyiért, hogyan és milyen színvonalon nyújtják azokat.  A közszolgáltatások fő csoportjait átfogóan tárgyaló, most megjelent kötet a mára megváltozott irányultságú ágazatpolitikai trendek közös alapjait és jellemzőit vizsgálja, nem szokványos elméleti rendszerben, egyedi szerkesztési megoldásokkal. Tovább...

"Ubexit" – avagy hazai fronton forrósodik tovább a kivonulások nyara

Az Uber-kérdés lengyel megítélése

  • Az Uber-kérdés lengyel megítélése

    Az Uber-probléma tagadhatatlanul a napi sajtó és a közvélemény érdeklődésének célkeresztjében áll. A különböző álláspontok ütköztetése és hosszas bizonytalanság után a kérdés hazánkban rendeződni látszik az Uber-pártiak bánatára.

Útikalauz az Uber galaxisában magyar stopposoknak – összefoglaló a hazai események alakulásáról

A végleg kivonulni készülő Engie pert indít a Magyar Állam ellen

Okos. De megéri ...?

  • Okos. De megéri ...?
    Fodor László bejegyzéséből igen alapos áttekintést kaphattunk - nem csak arról, hogy az "okos mérés" rendszere miként járulhat hozzá az energiatakarékosság globális célkitűzéséhez és végső soron egyes közszolgáltatások hatékonyabbá tételéhez, hanem a kapcsolódó szabályozási kihívásokról is. Az írás további kérdésekre is utal, amelyeket később szintén érdemes lehet részletes elemzés tárgyává tenni. Ilyen például, hogy a bejegyzésben is idézett ambiciózus uniós célkitűzések mennyiben tűnnek reálisnak az eddigi okos mérős projekteket, európai beruházásokat nézve. Milyen költség-megosztási megoldások, támogatási mechanizmusok lehetnek hatékonyak ennek ösztönzésére? Milyen további tényezők, folyamatok, állami beavatkozási formák (mint pl. a bejegyzésben is említett "rezsicsökkentés") teszik e megoldásokat működőképessé vagy éppen életképtelenné? Kik a nyertesek és a vesztesek az "intelligens beruházások" piacán? Az alábbi ábra (bár 2011-es adatokra épül, az arányokat tekintve ma is irányadó) számszerűsítve mutatja, hogy az intelligens hálózatokba való beruházás terén Európa-szerte jelentős különbségek vannak (elsősorban a kelet-közép-európai országok lemaradása látszik egyértelműen): - See more at: http://www.kozjavak.hu/hu/nekunk-nyolc-hogy-allunk-az-okos-meressel#comm...
    Fodor László bejegyzéséből igen alapos áttekintést kaphattunk - nem csak arról, hogy az "okos mérés" rendszere miként járulhat hozzá az energiatakarékosság globális célkitűzéséhez és végső soron egyes közszolgáltatások hatékonyabbá tételéhez, hanem a kapcsolódó szabályozási kihívásokról is. Az írás további kérdésekre is utal, amelyeket később szintén érdemes lehet részletes elemzés tárgyává tenni. Ilyen például, hogy a bejegyzésben is idézett ambiciózus uniós célkitűzések mennyiben tűnnek reálisnak az eddigi okos mérős projekteket, európai beruházásokat nézve. Milyen költség-megosztási megoldások, támogatási mechanizmusok lehetnek hatékonyak ennek ösztönzésére? Milyen további tényezők, folyamatok, állami beavatkozási formák (mint pl. a bejegyzésben is említett "rezsicsökkentés") teszik e megoldásokat működőképessé vagy éppen életképtelenné? Kik a nyertesek és a vesztesek az "intelligens beruházások" piacán? Az alábbi ábra (bár 2011-es adatokra épül, az arányokat tekintve ma is irányadó) számszerűsítve mutatja, hogy az intelligens hálózatokba való beruházás terén Európa-szerte jelentős különbségek vannak (elsősorban a kelet-közép-európai országok lemaradása látszik egyértelműen): - See more at: http://www.kozjavak.hu/hu/nekunk-nyolc-hogy-allunk-az-okos-meressel#comm...

Nekünk nyolc? – Hogy állunk az okos méréssel?

Növekszik az energiabiztonság a transzeurópai energiahálózat fejlesztésével

Tud-e repülni a lelőtt madár, avagy a takarékszövetkezetek integrációja hazánkban

  • Tud-e repülni a lelőtt madár, avagy a takarékszövetkezetek integrációja hazánkban

    A takarékszövetkezetek szabályozása 2013-tól alapjaiban változott meg, az újonnan elfogadott jogszabályi környezet miatt, melyben a közjogi jelleg dominál. Az utóbbi évek tendenciáit megfigyelve egy túlságosan autonóm helyzet felszámolását és centralizálását élhették meg a takarékszövetkezeti szféra szereplői. Így a címben feltett kérdésre keressük a választ, hogy valóban egyfajta lelövés történt-e, vagy a működőképesség fenntartására ezekre a beavatkozásokra valóban szükség volt. Tovább... (Hutóczki Katalin)

Oldalak