Közszolgáltatások

  • Magyarország átalakuló közigazgatási bíráskodása

  • A közszolgáltatások megszervezése és politikái a változások tükrében

  • Közigazgatási bíráskodás - így vagy úgy..?

Centralizációs visszásságok a hulladékgazdálkodásban

  • Centralizációs visszásságok a hulladékgazdálkodásban

    Bár a hulladékgazdálkodás centralizációjának (ki)alakításával a blog már több ízben is foglalkozott, követve a fejleményeket - egyfelől  bemutatta az áprilisban működésbe kezdett, új állami hulladékgazdálkodási holding (NHKV Zrt.) céljait, másfelől e bevezetett rendszernek a terveze

A közszolgáltatások megszervezése és politikái a változások tükrében

  • A közszolgáltatások megszervezése és politikái a változások tükrében

    A különböző közszolgáltatások meghatározzák az emberek mindennapjait és az államok gazdasági helyzetére is hatással vannak. Ezért nem mindegy mennyiért, hogyan és milyen színvonalon nyújtják azokat.  A közszolgáltatások fő csoportjait átfogóan tárgyaló, most megjelent kötet a mára megváltozott irányultságú ágazatpolitikai trendek közös alapjait és jellemzőit vizsgálja, nem szokványos elméleti rendszerben, egyedi szerkesztési megoldásokkal. Tovább...

Iskolatej - mint állami közszolgáltatás

  • Iskolatej - mint állami közszolgáltatás

    Az új tanév beköszöntével ismét aktuálissá vált az iskolatej kérdése. Vajon jár-e iskolatej minden óvodásnak és kisiskolásnak? Vajon az idei tanév hozott-e ezen a téren valamilyen változást?

    Az ügy jelenlegi állása

Jogági gubancok a közérdek érvényesítésében

Jogállami és fenntartható is egyben?

  • Jogállami és fenntartható is egyben?

    Egy korábban közzétett, a hulladékkezelés alkotmányosságáról szóló bejegyzéshez fűzött hozzászólásában Fogarasi József a hulladékok súly szerinti átvételének igényét fogalmazta meg. Ez a megoldás paradigmaváltást feltételez egyfelől annak megítélésében, hogy az ingatlanhasználók alapvető jogai mennyiben korlátozhatók környezetvédelmi érdekből, másfelől abban a tekintetben is, hogy milyen szempontok szerint kell a közszolgáltatások díjszabását kialakítani. Fodor László írása e két kérdést elemzi. Tovább...

Döntött a főváros a parkolási rendelete kapcsán: 5 perc türelmi idő

Okos. De megéri ...?

  • Okos. De megéri ...?
    Fodor László bejegyzéséből igen alapos áttekintést kaphattunk - nem csak arról, hogy az "okos mérés" rendszere miként járulhat hozzá az energiatakarékosság globális célkitűzéséhez és végső soron egyes közszolgáltatások hatékonyabbá tételéhez, hanem a kapcsolódó szabályozási kihívásokról is. Az írás további kérdésekre is utal, amelyeket később szintén érdemes lehet részletes elemzés tárgyává tenni. Ilyen például, hogy a bejegyzésben is idézett ambiciózus uniós célkitűzések mennyiben tűnnek reálisnak az eddigi okos mérős projekteket, európai beruházásokat nézve. Milyen költség-megosztási megoldások, támogatási mechanizmusok lehetnek hatékonyak ennek ösztönzésére? Milyen további tényezők, folyamatok, állami beavatkozási formák (mint pl. a bejegyzésben is említett "rezsicsökkentés") teszik e megoldásokat működőképessé vagy éppen életképtelenné? Kik a nyertesek és a vesztesek az "intelligens beruházások" piacán? Az alábbi ábra (bár 2011-es adatokra épül, az arányokat tekintve ma is irányadó) számszerűsítve mutatja, hogy az intelligens hálózatokba való beruházás terén Európa-szerte jelentős különbségek vannak (elsősorban a kelet-közép-európai országok lemaradása látszik egyértelműen): - See more at: http://www.kozjavak.hu/hu/nekunk-nyolc-hogy-allunk-az-okos-meressel#comm...
    Fodor László bejegyzéséből igen alapos áttekintést kaphattunk - nem csak arról, hogy az "okos mérés" rendszere miként járulhat hozzá az energiatakarékosság globális célkitűzéséhez és végső soron egyes közszolgáltatások hatékonyabbá tételéhez, hanem a kapcsolódó szabályozási kihívásokról is. Az írás további kérdésekre is utal, amelyeket később szintén érdemes lehet részletes elemzés tárgyává tenni. Ilyen például, hogy a bejegyzésben is idézett ambiciózus uniós célkitűzések mennyiben tűnnek reálisnak az eddigi okos mérős projekteket, európai beruházásokat nézve. Milyen költség-megosztási megoldások, támogatási mechanizmusok lehetnek hatékonyak ennek ösztönzésére? Milyen további tényezők, folyamatok, állami beavatkozási formák (mint pl. a bejegyzésben is említett "rezsicsökkentés") teszik e megoldásokat működőképessé vagy éppen életképtelenné? Kik a nyertesek és a vesztesek az "intelligens beruházások" piacán? Az alábbi ábra (bár 2011-es adatokra épül, az arányokat tekintve ma is irányadó) számszerűsítve mutatja, hogy az intelligens hálózatokba való beruházás terén Európa-szerte jelentős különbségek vannak (elsősorban a kelet-közép-európai országok lemaradása látszik egyértelműen): - See more at: http://www.kozjavak.hu/hu/nekunk-nyolc-hogy-allunk-az-okos-meressel#comm...

Nekünk nyolc? – Hogy állunk az okos méréssel?

Helyi adózás: a szükséges rossz?

  • Helyi adózás: a szükséges rossz?

    A helyi önkormányzati rendszer mostani átalakításakor látszólag egy dolog nem változott: megmaradtak a helyi adók. Sőt a helyi költségvetési bevételek között még nőtt is a súlyuk, mivel a korábbi támogatásigényes önkormányzati feladatok jelentős részét központosították. Valójában azonban a települési adó bevezetésével és a helyi iparűzési adó felhasználásának megkötésével elindult a helyi adók átrendezése. Tovább... (Péteri Gábor)

Változások a kéményseprő-ipari tevékenységben - újabb centralizációs lépés?

  • Változások a kéményseprő-ipari tevékenységben - újabb centralizációs lépés?

    A kéményseprői-ipari tevékenységről szóló törvény célja e tevékenység hosszú távú, zavartalan ellátásának biztosítása az emberi élet védelme és a vagyonbiztonság érdekében. A kéményseprő-ipari közszolgáltatásban jelentkező zavarok ugyanis az ellátásban bizonytalanságot okoztak, és ezzel tűz-, illetve életveszély kockázatát eredményezték.

Oldalak