Közüzemi szolgáltatások

  • Magyarország átalakuló közigazgatási bíráskodása

  • A közszolgáltatások megszervezése és politikái a változások tükrében

  • Közigazgatási bíráskodás - így vagy úgy..?

Centralizációs visszásságok a hulladékgazdálkodásban

  • Centralizációs visszásságok a hulladékgazdálkodásban

    Bár a hulladékgazdálkodás centralizációjának (ki)alakításával a blog már több ízben is foglalkozott, követve a fejleményeket - egyfelől  bemutatta az áprilisban működésbe kezdett, új állami hulladékgazdálkodási holding (NHKV Zrt.) céljait, másfelől e bevezetett rendszernek a terveze

A közszolgáltatások megszervezése és politikái a változások tükrében

  • A közszolgáltatások megszervezése és politikái a változások tükrében

    A különböző közszolgáltatások meghatározzák az emberek mindennapjait és az államok gazdasági helyzetére is hatással vannak. Ezért nem mindegy mennyiért, hogyan és milyen színvonalon nyújtják azokat.  A közszolgáltatások fő csoportjait átfogóan tárgyaló, most megjelent kötet a mára megváltozott irányultságú ágazatpolitikai trendek közös alapjait és jellemzőit vizsgálja, nem szokványos elméleti rendszerben, egyedi szerkesztési megoldásokkal. Tovább...

Okos. De megéri ...?

  • Okos. De megéri ...?
    Fodor László bejegyzéséből igen alapos áttekintést kaphattunk - nem csak arról, hogy az "okos mérés" rendszere miként járulhat hozzá az energiatakarékosság globális célkitűzéséhez és végső soron egyes közszolgáltatások hatékonyabbá tételéhez, hanem a kapcsolódó szabályozási kihívásokról is. Az írás további kérdésekre is utal, amelyeket később szintén érdemes lehet részletes elemzés tárgyává tenni. Ilyen például, hogy a bejegyzésben is idézett ambiciózus uniós célkitűzések mennyiben tűnnek reálisnak az eddigi okos mérős projekteket, európai beruházásokat nézve. Milyen költség-megosztási megoldások, támogatási mechanizmusok lehetnek hatékonyak ennek ösztönzésére? Milyen további tényezők, folyamatok, állami beavatkozási formák (mint pl. a bejegyzésben is említett "rezsicsökkentés") teszik e megoldásokat működőképessé vagy éppen életképtelenné? Kik a nyertesek és a vesztesek az "intelligens beruházások" piacán? Az alábbi ábra (bár 2011-es adatokra épül, az arányokat tekintve ma is irányadó) számszerűsítve mutatja, hogy az intelligens hálózatokba való beruházás terén Európa-szerte jelentős különbségek vannak (elsősorban a kelet-közép-európai országok lemaradása látszik egyértelműen): - See more at: http://www.kozjavak.hu/hu/nekunk-nyolc-hogy-allunk-az-okos-meressel#comm...
    Fodor László bejegyzéséből igen alapos áttekintést kaphattunk - nem csak arról, hogy az "okos mérés" rendszere miként járulhat hozzá az energiatakarékosság globális célkitűzéséhez és végső soron egyes közszolgáltatások hatékonyabbá tételéhez, hanem a kapcsolódó szabályozási kihívásokról is. Az írás további kérdésekre is utal, amelyeket később szintén érdemes lehet részletes elemzés tárgyává tenni. Ilyen például, hogy a bejegyzésben is idézett ambiciózus uniós célkitűzések mennyiben tűnnek reálisnak az eddigi okos mérős projekteket, európai beruházásokat nézve. Milyen költség-megosztási megoldások, támogatási mechanizmusok lehetnek hatékonyak ennek ösztönzésére? Milyen további tényezők, folyamatok, állami beavatkozási formák (mint pl. a bejegyzésben is említett "rezsicsökkentés") teszik e megoldásokat működőképessé vagy éppen életképtelenné? Kik a nyertesek és a vesztesek az "intelligens beruházások" piacán? Az alábbi ábra (bár 2011-es adatokra épül, az arányokat tekintve ma is irányadó) számszerűsítve mutatja, hogy az intelligens hálózatokba való beruházás terén Európa-szerte jelentős különbségek vannak (elsősorban a kelet-közép-európai országok lemaradása látszik egyértelműen): - See more at: http://www.kozjavak.hu/hu/nekunk-nyolc-hogy-allunk-az-okos-meressel#comm...

Nekünk nyolc? – Hogy állunk az okos méréssel?

Változások a kéményseprő-ipari tevékenységben - újabb centralizációs lépés?

  • Változások a kéményseprő-ipari tevékenységben - újabb centralizációs lépés?

    A kéményseprői-ipari tevékenységről szóló törvény célja e tevékenység hosszú távú, zavartalan ellátásának biztosítása az emberi élet védelme és a vagyonbiztonság érdekében. A kéményseprő-ipari közszolgáltatásban jelentkező zavarok ugyanis az ellátásban bizonytalanságot okoztak, és ezzel tűz-, illetve életveszély kockázatát eredményezték.

Víziközmű-szolgáltatás és a vízhez való jog érvényesülése Magyarországon

  • Víziközmű-szolgáltatás és a vízhez való jog érvényesülése Magyarországon

    Az Alaptörvény XX. cikkében megjelenik egyfajta vízhez való jog felfogás, és az állam kötelezettsége az, hogy biztosítsa a vízhez való hozzáférést. A vízhez való jog intézménye ugyanakkor több tevékenységet és szolgáltatásit foglal magában. Kérdésként merülhet fel, hogy a magyar víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény milyen formában járul hozzá e jog érvényre juttatásához? Tovább... (Szilágyi János Ede)

A Kúria döntése a fővárosi parkolási rendelet ügyében

Vízhez való jog – ábránd vagy immáron valóság? II.

  • Vízhez való jog – ábránd vagy immáron valóság? II.

    A vízhez való jog többféle elnevezéssel és jelentéstartalommal bír a nemzetközi porondon. Az elnevezések és a mögöttes értelmezések eddig is színes skálája folyamatosan bővül – sajátos tartalmat nyerhet például az Európai Unió jogrendjében – ahogyan az Európai Parlament alig néhány napja megfogalmazott állásfoglalásából is megtudhatjuk. De miért is van szükség ezen új, sui generis emberi jogra? Segíthet-e a vízhez való jog elismerése az aktuális problémák kezelésében? Tovább... (Szilágyi János Ede)

Oldalak