Yves Bot - főtanácsnok indítványa a magyar SZÉP-kártya és az Erzsébet utalvány ügyében

  • Magyarország átalakuló közigazgatási bíráskodása

  • A közszolgáltatások megszervezése és politikái a változások tükrében

  • Közigazgatási bíráskodás - így vagy úgy..?

  • 5 October 2015
  • Kutatócsoport2

YVES BOT - FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
(
C‑179/14. sz. ügy: Európai Bizottság kontra Magyarország)

Előzmény:

A 2012-es magyar adószabályi változtatások következtében a kedvezményes adózású cafeteria köréből kikerültek az addig hagyományosan alkalmazott papír alapú étkezési utalványok. Innentől kezdve kedvezményes adózású béren kívüli juttatást csak az Erzsébet-utalványon és a SZÉP kártyán kifizetett összegekre lehet elszámolni. Továbbá az Erzsébet-utalvány kibocsátására csak a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt jogosították fel, míg a SZÉP kártyák kibocsátási feltételeit olyan szigorúan határozták meg, hogy annak a piac korábbi szereplői nem, hanem csak a nagy magyarországi pénzintézetek tudtak megfelelni. Ezen szigorú feltételek: a kártyakibocsátó rendelkezzen legalább 100 ezer kibocsátott bankkártyával, legalább 25 ezer kibocsátott elektronikus utalványkártyával és legyen ügyfélszolgálata minden 30 ezer főnél népesebb magyar településen.

A hátrányosan érintett cégek panasszal éltek az Európai Bizottság felé, amely intézmény egyetértett álláspontjukkal. Az eljárásban a magyar kormány végig tartotta magát ahhoz, hogy a 2012-es reformokkal felállított  rendszer nem ellentétes az uniós joggal.

Az ügy 2013 júniusában került az Európai Bíróság elé, a francia főtanácsnok pedig 2015. szeptember 17-én tette közzé az üggyel kapcsolatos véleményét. Azonban meg kell jegyeznünk, hogy a főtanácsnoki indítvány egy független jogi álláspont, amely nem kötelezi a bírákat a döntés meghozatalakor, de irányadó és nagyon kivételes az az eset, amikor a végső határozat ettől eltérő lenne.

 

Yves Bot francia főtanácsnok indítványa

Szép Kártya

Bizottság szerint alkalmazható az adott ügyre a 2006/123 irányelv, mert a SZÉP‑rendelet nem minősíthető sem a 2006/123 irányelv 2. cikkének (3) bekezdése értelmében vett „adózási szabálynak”, sem az említett irányelv 2. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében vett „pénzügyi szolgáltatásnak”. Magyarország vitatta ezen álláspontot. Ebben a kérdésben a francia főtanácsnok a Bizottsággal ért egyet. (Érveit lásd. 58-74. pont)

A vita tárgyát képezi a felek között továbbá az alapvető szabadság meghatározása. Miközben a Bizottság úgy véli, hogy a vonatkozó magyar jogi szabályozást a letelepedés szabadsága és a szolgáltatásnyújtás szabadsága tekintetében kell megvizsgálni, addig Magyarország szerint kizárólag a letelepedés szabadsága szempontjából történő vizsgálat releváns. Ebben a kérdésben is a Bizottsággal egyező álláspontra jut a főtanácsnok, mert véleménye szerint a SZÉP‑rendelet 13. §‑át mind a 2006/123 irányelv letelepedés szabadságára vonatkozó, mind a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó rendelkezései tekintetében kell értékelni.

Bizottság véleménye szerint továbbá a magyar szabályozás diszkriminatív, mivel a 13. § megakadályozza, hogy külföldi gazdasági társaságok magyarországi fióktelepei SZÉP‑kártya kibocsátók legyenek. Magyarország szerint a külföldi vállalkozások fióktelepeinek kizárását a Bíróság ítélkezési gyakorlata és a 2006/123 irányelv által elfogadott közérdeken alapuló kényszerítő okok igazolják.

 Főtanácsnok véleménye ezzel kapcsolatban, hogy a letelepedés az irányelv által elismert szabadságának jogellenes korlátozását jelenti az a magyar jogi szabályozás, amelynek értelmében a külföldi vállalkozások fióktelepei nem bocsáthatnak ki ilyen kártyát, mert nem rendelkeznek elsődleges telephellyel Magyarországon. Yves Bot ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy az irányelv kifejezetten tiltja a szolgáltató elsődleges vagy másodlagos telephely közti választásának szabadságára vonatkozó korlátozásokat, különösen pedig a szolgáltatót terhelő azon kötelezettséget, hogy elsődleges telephelye az adott állam területén legyen.
 

Hasonlóképpen, a főtanácsnok kiemeli azt is, hogy az irányelv nem teszi lehetővé a tagállamoknak, hogy a szolgáltatókat meghatározott jogi formában való működésre kötelezzék. Következésképpen a főtanácsnok szerint az irányelvvel ellenétes az a magyar jogi rendelkezés is, amely a SZÉP kártya kibocsátóinak körét a vállalatcsoportokkal kapcsolatban ez utóbbiak azon tagjaira korlátozza, amelyek a magyar jog szerinti részvénytársaságként vagy korlátolt felelősségű társaságként működnek. Az ilyen követelmény a Magyarországtól eltérő tagállamból érkező szolgáltatók letelepedésének súlyos akadályát képezi, mivel társasági formájuk vagy jogi szerkezetük megváltoztatására kényszerítheti őket.

A főtanácsnok a magyar jog azon előírását is az irányelvbe ütközőnek találja, amely csak olyan vállalkozások számára teszi lehetővé SZÉP kártya kibocsátását, amelyek minden 35 000 főnél több lakosú magyarországi településen rendelkeznek egy ügyfélszolgálati irodával. Ezzel kapcsolatban rámutat arra, hogy az irányelv szerint a tagállamok nem korlátozhatják a más tagállamban letelepedett szolgáltatók szolgáltatásnyújtásának szabadságát annak előírásával, hogy azok a területükön telephellyel rendelkezzenek.

Erzsébet utalvány

Az Erzsébet-utalvánnyal kapcsolatban a főtanácsnok megállapítja, hogy arra az irányelv szabályai nem vonatkoznak, mivel ezen uniós jogszabály kifejezetten úgy rendelkezik, hogy nem célja a szolgáltatási monopóliumok (itt Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány) lebontása. Azonban mivel ezen alapítvány a tevékenységét ellenszolgáltatás fejében végzi, az olyan gazdasági tevékenységnek minősül, amelyre vonatkoznak az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó rendelkezései. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány felruházása az Erzsébet-utalvány kibocsátása kizárólagosságának jogával ellentétben áll ezen alapszabadságokkal, mivel e monopólium, egyrészről, lehetetlenné teszi a vállalkozások számára az érintett piachoz való hozzáférést, másrészről pedig megakadályozza olyan vállalkozások Magyarországon való letelepedését, amelyek ilyen utalványt kívánnának kibocsátani. A főtanácsnok azt is hangsúlyozza, hogy ugyan az ilyen korlátozások bizonyos esetekben, közérdekű kényszerítő okokból igazolhatók lehetnek, de az e célból a magyar kormány által felhozott érveket nem tartja meggyőzőnek. Emellett a főtanácsnok azt is az uniós jogba ütközőnek tartja, hogy az alapítvány monopóliumát létrehozó jogszabály egy alig több mint egy hónapos időszakot hagyott az addig az érintett piacon tevékenykedő vállalkozások számára az új szabályozási környezethez való alkalmazkodásra.

 

Nemzetgazdasági Minisztérium

Nemzetgazdasági Minisztérium álláspontja szerint a kormány a SZÉP-kártya kibocsátási feltételeit az európai uniós joggal összhangban határozta meg, az ezzel kapcsolatos értékelést2 016 elejére várt jogerős ítélet után fogja megadni. Hozzáfűzte továbbá, hogy a főtanácsnoki indítvány egy független jogi álláspont, nem pedig ítélet, és nem is kötelezi a bírákat döntésük későbbi meghozatalakor.

„A SZÉP-kártya esetében a per kizárólag azt a kérdést érinti, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelniük a SZÉP-kártyát kibocsátó vállalatoknak. A feltételek mindegyike azt hivatott garantálni, hogy a kártyát használó mintegy 1,2 millió munkavállaló pénze biztonságban legyen, olyan kibocsátó vállalatoknál, amelyek stabil pénzügyi háttérrel, jelentős szakmai tapasztalattal, és országos lefedettségű ügyfélszolgálati hálózattal rendelkeznek.”

Az NGM szerint bármilyen ítélet is születik, a kormány elkötelezett a szigorú követelmények mellett.

Az összefoglalót készítette: [L.D.]

 

Forrás:

http://old.eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:62014CC0179:HU:HTML

http://hvg.hu/kkv/20150917_Cafeteria_hiaba_kaptak_pofont_az_NGM_szer
http://www.vg.hu/vallalatok/cafeteria/elkaszaljak-az-erzsebet-utalvanyt-457644
http://www.bruxinfo.hu/cikk/20150917-elmeszelne-a-fotanacsnok-a-magyar-cafeteria-szab
Hírgyűjtemény: 
Korábbi hírek: 

Hozzászólások

 ensure that the cash of approximately 1.2 Click the Following Internet Site million employees using the card is secure, in issuing companies with a stable financial background, significant professional experience and a nationwide customer service network. 

Oldalak