Közigazgatási bíráskodás - így vagy úgy..?

  • Magyarország átalakuló közigazgatási bíráskodása

  • A közszolgáltatások megszervezése és politikái a változások tükrében

  • Közigazgatási bíráskodás - így vagy úgy..?

  • 18 September 2016
  • Kutatócsoport2

Újabb tervezet született a közigazgatási bíráskodás átszervezéséről, mely számos kérdést felvet. Már csak azért is, mivel a legújabb tervezet nagyban eltér az idén nyár elején napvilágot látott tervezettől.
Alapvető kérdés, hogy valóban szükség van-e az átalakításra? Miért is aggályos ez az újabb tervezet? Milyen kritikák fogalmazódtak meg az tervezet kapcsán?

Jogállamban a közigazgatási döntések bírói felülvizsgálta alappillérnek tekintendő, garanciális jelentőségét nem lehet megkérdőjelezni. Az, hogy ez milyen szervezeti keretek között valósul meg, az egyes államokban eltérő. Fleck Zoltán jogász, szociológus szerint a közigazgatási bíráskodás külön intézménnyé alakítása szakmailag nem tekinthető aggályosnak, hiszen számos országban találunk rá példát, még posztkommunista országokban is.

Milyen nagy horderejű változásokat tartalmaz a javaslat?

A jelenleg megyei szinten működő és összefonódó közigazgatási és munkaügyi bíróságok helyett regionális szinten látnák el a legtöbb közigazgatási határozat első fokú felülvizsgálatát. Új intézményként születne meg a Közigazgatási Felsőbíróság, mely kiemelt ügyekben és másodfokon járna el. A tervezetből kiderül, a Kúria szerepköre is csökkenne a közigazgatási bíráskodás terén.

Milyen aggályok merülnek fel az új bírósági rendszer megvalósítása körül?

Felvetődik a kérdés: szakmai vagy politikai okok vezérlik-e a kormányzatot az új  rendszer kiépítésekor? A kritikát megfogalmazók szerint a független bíráskodás kerül(het) veszélybe, amennyiben a kormányzat politikai okokból kívánja átalakítani az eddigi rendszert.

A megyei szint regionális szintté alakítása is bírálati pontja lett a tervezetnek. A kritika szerint az érintett bírákat választás elé állíthatja, elképzelhető, hogy a felmerülő távolság miatt másik ügyszakon, járásbíróságon vagy törvényszéken folytatják bírói tevékenységüket. Amennyiben a regionális szinten az előbb említett okok miatt megürülnek a közigazgatási bírói helyek, az új kinevezések hatására a bírák személyi összetétele megváltozik és a bírói függetlenség csorbát szenvedhet.

A Közigazgatási Felsőbíróság létrehozása megint csak a bírói függetlenséggel összefüggésben vet fel aggályokat, szintén a bírói kar összetétele kapcsán. A bírálók szerint politikai alapon, a kormánypárthoz hű személyek közül kerülnének ki az új bírák, ami alapjaiban ásná alá a függetlenség eszméjét.

Handó Tünde, az OBH elnöke elképzelhetőnek tartja, hogy a közigazgatási bíróságon ne csak jogászok dolgozzanak majd, álláspontja szerint más speciális szakismeretekre is szükség van a közigazgatási bíráskodás területein. A kritikusok is egyetértenek abban, hogy közigazgatási szakmai gyakorlattal rendelkezőknek helye van a közigazgatási bíráskodásban, de nem elfogadható tisztán politikai alapon a szerepek újraosztása.

Problematikus e tervezetben és az új közigazgatási perrendtartásban kirajzolódó kúriai szerepkör. Csupán a Kúria joggyakorlatával és jogegységi határozatokkal ellentétes jogerős bírói döntésekkel szemben lenne helye felülvizsgálati kérelemnek. A közigazgatási bíráskodásból így végeredményben a Kúria kiszorulna, mivel csak elvi jelentőségű kérdésekkel foglalkozhatna.

Összegezve a fentieket, az önálló közigazgatási bíróság megteremtése előtt rögös út áll, a  bírói függetlenség nem kerülhet veszélybe, egy új közigazgatási bíróság kialakítása és annak mikéntje nem lehet csupán politikai döntés, a szakmai érvek a politikai érveket meg kell, hogy előzzék.

Készítette: Széles Krisztina, joghallgató

 

Források:

https://igyirnankmi.atlatszo.hu/2016/08/31/a-kozigazgatasi-biraskodasrol/

https://d2gvief1bcth7.cloudfront.net/wp-content/uploads/sites/7/2016/08/...

http://nepszava.hu/cikk/1105089-szajkosar-kerulhet-a-birokra

http://www.hirado.hu/2016/09/13/hando-a-biroi-kar-tamogatja-a-felsobiros...

Hírgyűjtemény: 
Korábbi hírek: 

Hozzászólások

A témához érdemes elolvasni Herbert Küpper  Magyarország átalakuló közigazgatási bíráskodása című tanulmányát, mely itt érhető el:

http://jog.tk.mta.hu/uploads/files/mtalwp/2014_59_Kupper.pdf

2016. október 23-án felkerültek az Országgyűlés honlapjára a közigazgatási perrendtartásról (T/12234), valamint az általános közigazgatási rendtartásról (T/12233) szóló törvényjavasaltok. Ugyanakkor érdekesség, hogy a közigazgatási bíráskodás átalakításához kapcslódó, több jogszabályt érintő "saláta-törvény" nem jelent meg törvényjavaslat formájában. Továbbá az is kérdéseket vet fel, hogy a fent említett törvényjavaslatból kikerült a Közigazgatási Felsőbíróság korábbi koncepciója, mely nem tudni mit jelent: egy már meglévő bírói fórum (Kúria) látja el a legfelsőbb szint feladatatit, vagy létre kívánják hozni az említett fórumot, de várnak a részletek kidolgozásával, vagy elvetésre került az egész koncepció?
A következő hónapok remélhetőleg választ kapunk e kérdésekre, így továbbra is érdemes figyelemmel tekintetni a közigazgatási bíráskodás alakulására. Már csak azért is, mert a szeptember 22-én az MTA ÁJB Közjogi Albizottsága által szervezett konferencia utóhangja is azt mutatja, hogy fokozott szakmai várakozás és diskurzus övezi a témát.

Közvetlen linkek a törvényjavaslatokhoz:
http://www.parlament.hu/irom40/12234/12234.pdf
http://www.parlament.hu/irom40/12233/12233.pdf

Oldalak